A vendéglátás kerekasztal-beszélgetés sorozat második alkalommal került megrendezésre, 2012. május 23-án. A rendezvényt Rosenstein Tibor, a Rosenstein Étterem
tulajdonosa látta vendégül, a beszélgetést Harmath Csaba
gasztronómiai tanácsadó moderálta , a szervezésben J. Kovács Imre a
CentrálPress főszerkesztője és Szerdahelyi Krisztina szerkesztő
vállaltak jelentős szerepet, ezért mindnyájuknak ezúton is hálás
köszönetünket fejezzük ki!
A sorozat kijelölt témakörei közül elsőként az alábbi kérdésekre kerestük a választ, a lehetséges megoldásokat;
- Piackutatás, Pozicionálás
- Stratégia
- Üzleti terv
Pozícionálás, Piackutatás, Helyzetelemzés:
A hatékony vendéglátó vállalkozás egyik alapköve az, hogy olyan éttermi
vagy szolgáltatási kategóriát alkosson meg, amiben első, vagy egyedi
lehet. Ezt nevezzük pozícionálásnak. A pozícionálás kulcsa, hogy a
kutatási adatokból kiderítjük, hogy mi az a terület (akár gasztronómiai,
akár szolgáltatási), ahol lehet találni egy rést a piacon, és ezt
kihasználva alakítjuk ki az étterem stratégiáját.
Ha több profitot szeretnénk, akkor nem szélesítjük a tölcsért, hanem szűkítjük. Ha jó az étterem pozícionálása, akkor az adott területen egyedül lesz, vagy ha még vannak is szereplők jóval kevesebb konkurens lesz, mint pozícionálás nélkül.
A jó pozicionálás a marketing alapköve is, erre építjük a kommunikációnkat!
Ha több profitot szeretnénk, akkor nem szélesítjük a tölcsért, hanem szűkítjük. Ha jó az étterem pozícionálása, akkor az adott területen egyedül lesz, vagy ha még vannak is szereplők jóval kevesebb konkurens lesz, mint pozícionálás nélkül.
A jó pozicionálás a marketing alapköve is, erre építjük a kommunikációnkat!
Ha nem megfelelő a pozicionálás, akkor az étterem összehasonlítható, helyettesíthető, konkurencia harc és árverseny alakul ki!
Célcsoport:
A pozicionálásból értelemszerűen adódik a potenciális vendégek köre; a célcsoport
Demográfiai vizsgálat: megmutatja, hogy kit szeretnénk megszólítani (nem, kor, végzettség, családi állapot, foglalkozás alapján), valamint segíteni fog abban is, hogy ezeket az embereket milyen csatornákon keresztül, milyen marketing eszközökkel (rádió, sajtó, Internet) fogjuk tudni a leghatékonyabban megszólítani, elérni.
Pszichológiai vizsgálat: Ha már tudjuk, hogy kihez szeretnénk szólni, akkor egy második fázisban azt kell vizsgálnia, hogy ezeket az embereket mi motiválja, mivel lehet meggyőzni őket, hogy ellátogassanak/visszatérjenek az étterembe.
A célcsoport igényei a legfontosabbak, az eredményes működésnek az alapfeltétele, hogy az igényt kielégítsük!
Demográfiai vizsgálat: megmutatja, hogy kit szeretnénk megszólítani (nem, kor, végzettség, családi állapot, foglalkozás alapján), valamint segíteni fog abban is, hogy ezeket az embereket milyen csatornákon keresztül, milyen marketing eszközökkel (rádió, sajtó, Internet) fogjuk tudni a leghatékonyabban megszólítani, elérni.
Pszichológiai vizsgálat: Ha már tudjuk, hogy kihez szeretnénk szólni, akkor egy második fázisban azt kell vizsgálnia, hogy ezeket az embereket mi motiválja, mivel lehet meggyőzni őket, hogy ellátogassanak/visszatérjenek az étterembe.
A célcsoport igényei a legfontosabbak, az eredményes működésnek az alapfeltétele, hogy az igényt kielégítsük!
- Demográfiai tényezők: kor, jövedelem, végzettség, családi állapot
- Motivációs tényezők: miért járnak étterembe? Milyen szempontok alapján választanak éttermet?
- Földrajzi elhelyezkedés
- Lélektani tényezők
A piackutatás, pozicionálás eredményeit feldolgozva, pontos képet kapunk
a lehetőségekről és veszélyekről, amit az erőforrásaink függvényében
(erősségek, gyengeségek) használhatunk ki. erre (SWOT analízis). A
fentiek és a személyes céljaink alapján kialakíthatjuk a stratégiánkat
és a taktikánkat, hogy mit szeretnénk elérni és azt, hogyan fogjuk
megvalósítani!
A terv legyen;
Stratégia:A terv legyen;
- megvalósítható,
- mérhető és
- reális
A stratégia kialakítása a sikeresen fejlődő vállalkozás kiinduló- és
végpontja is. Már az induláskor meg kell határozni a cég stratégiáját,
amiből könnyen lehet levezetni a hosszú- és rövid távú terveket.
Egy vállalkozás vagy fejlődik, vagy hanyatlik. Egy cégben hiába valósul meg minden más és hiába van jól működő kontrolling rendszer, menedzsment, szervezet és értékesítési rendszer. Ha nincs egy stratégia, ami meghatározza a fejlődés irányát, akkor a vállalkozás megáll a fejlődésben, ami azonnali hanyatlást jelent úgy, hogy a cég vezetősége valószínűleg ezt nem is érzékeli.
Minden vállalkozásnak (induló-, illetve 1-2 fős vállalkozásnak is) rendelkeznie kell 1-2 éves, illetve 5-8 éves stratégiai tervvel. Ez a stratégiai terv a következőket mindenképpen tartalmazza:
szervezetfejlesztési terv: hogyan, mikor, milyen munkatársat veszünk fel, neki mi lesz a feladata és milyen munkakörökben kell helytállnia a felvétel pillanatában, illetve későbbiekben
pénzügyi terv: tartalmazza a cég pénzügyeinek alakulását, ami összhangban van a fejlesztési tervvel, hiszen fel kell készülni a fejlesztéssel járó extra kiadásokra, illetve a fejlesztés után várható fix költség növekedéssel. A pénzügyi terv kalkulációja ezek mellett tartalmazza a bevétel alakulását, annak összetételét, illetve a kiadások alakulását, annak összetételét.
marketing terv: A marketingterv összhangban van a cég fejlesztési tervével és csak olyan mértékű vásárlásnövekedéssel kalkulál, amit az adott szervezet még elbír, de hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi tervek megvalósuljanak. A marketingterv tartalmazza az egyes akciók beindítását, a marketingrendszer fejlesztését, a termékstruktúrák kialakítását, az értékesítés folyamatát és tartalmazza az értékesítési rendszerrel szemben támasztott elvárásokat (pl: konverziós mutatók).
megvalósítási terv: Amelyben pedig az összes többi részegység koordinációja valósul meg. Vagyis tartalmazza ezeket az összefüggéseket, ezáltal egy pontos ütemtervet adva a feladatok elvégzésére. Így lehet előre egy évre tudni minden hétnek a feladatát.
Egy vállalkozás vagy fejlődik, vagy hanyatlik. Egy cégben hiába valósul meg minden más és hiába van jól működő kontrolling rendszer, menedzsment, szervezet és értékesítési rendszer. Ha nincs egy stratégia, ami meghatározza a fejlődés irányát, akkor a vállalkozás megáll a fejlődésben, ami azonnali hanyatlást jelent úgy, hogy a cég vezetősége valószínűleg ezt nem is érzékeli.
Minden vállalkozásnak (induló-, illetve 1-2 fős vállalkozásnak is) rendelkeznie kell 1-2 éves, illetve 5-8 éves stratégiai tervvel. Ez a stratégiai terv a következőket mindenképpen tartalmazza:
szervezetfejlesztési terv: hogyan, mikor, milyen munkatársat veszünk fel, neki mi lesz a feladata és milyen munkakörökben kell helytállnia a felvétel pillanatában, illetve későbbiekben
pénzügyi terv: tartalmazza a cég pénzügyeinek alakulását, ami összhangban van a fejlesztési tervvel, hiszen fel kell készülni a fejlesztéssel járó extra kiadásokra, illetve a fejlesztés után várható fix költség növekedéssel. A pénzügyi terv kalkulációja ezek mellett tartalmazza a bevétel alakulását, annak összetételét, illetve a kiadások alakulását, annak összetételét.
marketing terv: A marketingterv összhangban van a cég fejlesztési tervével és csak olyan mértékű vásárlásnövekedéssel kalkulál, amit az adott szervezet még elbír, de hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi tervek megvalósuljanak. A marketingterv tartalmazza az egyes akciók beindítását, a marketingrendszer fejlesztését, a termékstruktúrák kialakítását, az értékesítés folyamatát és tartalmazza az értékesítési rendszerrel szemben támasztott elvárásokat (pl: konverziós mutatók).
megvalósítási terv: Amelyben pedig az összes többi részegység koordinációja valósul meg. Vagyis tartalmazza ezeket az összefüggéseket, ezáltal egy pontos ütemtervet adva a feladatok elvégzésére. Így lehet előre egy évre tudni minden hétnek a feladatát.
Összefoglalva:
ól látható, hogy egy vállalkozás fejlődése elképzelhetetlen hosszú
távú-, rövid távú tervek nélkül, hiszen csak ezekből lehet meghatározni
az éppen aktuális fejlesztések irányát (weboldal fejlesztés,
marketingrendszer fejlesztés, termékstruktúra fejlesztés, új munkatárs
felvétele, stb.). Ezek megvalósulásának figyelése szintén fontos
kritériuma a hosszú távon fejlődni képes vállalkozásnak. Ennek
ellenőrzésére kell kontrolling rendszert építeni, amiből származó
eredmények nagy mértékben járulnak hozzá a hosszú- és rövid távú tervek
finomhangolásához.
Üzleti terv:
A stratégia megvalósításának cselekvési terve. Hogyan, milyen ütemezésben, mikorra valósítjuk meg.
Idővonal:
Készíteni kell minden egyes fejlesztésre egy idővonalat. Ha ezen az idővonalon megtervezzük a fejlesztés ütemét és ezt elvégezzük minden egyes fejlesztést igénylő területen és ezeket egymás alá rakjuk, akkor kapunk egy feladatlistát, ami tartalmazza, hogy melyik időszakban mit kell csinálni!
Idővonal:
Készíteni kell minden egyes fejlesztésre egy idővonalat. Ha ezen az idővonalon megtervezzük a fejlesztés ütemét és ezt elvégezzük minden egyes fejlesztést igénylő területen és ezeket egymás alá rakjuk, akkor kapunk egy feladatlistát, ami tartalmazza, hogy melyik időszakban mit kell csinálni!
A Cég szervezeti felépítése és fejlesztése:
- mikor, milyen munkakörre veszünk fel munkatársat
- hogyan fog kinézni a szervezeti felépítése a cégnek 5 év múlva
- az egyes munkatársaknak milyen feladatköre, felelősségi köre és jogköre lesz
- A cég arculatának leírása, fejlesztésének üteme
- Weboldal fejlesztésének üteme
- szórólap
- újsághirdetés
- weboldal
- facebook oldal
- hírlevél rendszer
- webáruház
- telemarketing, stb....
- Az értékesítési rendszer elemei és annak felépítése
- Az értékesítők által használt eszközök (étlapok, itallapok, prospektus, leírás, árjegyzék, brossúra, stb.)
- Értékesítők munkáját segítő vendégadatbázis működése, felépítése, fejlesztésének üteme
A Cég pénzügyi hátterének bemutatása, fejlesztésének üteme:
-pénzeszközök
-ingóságok
- gépek, berendezések, eszközök
- autók
- számítógép park
- raktári eszközök
- egyéb berendezések
- üzlet(ek), műhely(ek), konyha(k)
- raktár
- egyéb
A Cég vendégforgalmának bemutatása, fejlődési ütemterve
- Milyen termékkörökből, milyen bevételre számítunk éves bontásban
- Ezek az vendégek milyen marketing csatornákból fognak jönni?
